Vajon…

Vajon érdemes udvarias gyerekeket nevelni a mai világban, amikor ember embernek farkasa? Vajon jót teszünk- e a gyerekünkkel, ha megértésre, önzetlenségre, sőt mi több, saját magáért és másokért is kiállásra tanítjuk őt? Vajon jót teszünk- e gyerekünkkel, ha engedjük, hogy őszinte legyen a társaival a közösségben, ahova jár? Hogy boldogan meséljen mondjuk cigány vagy zsidó esetleg arab felmenőiről? Vagy lerajzolja Jézus Krisztust hosszú hajjal, kicsit lányosan, ahogy ő képzeli el? Vajon jót teszünk- e gyerekeinkkel, ha arra tanítjuk, őket, hogy két alma közül a kisebbet válassza, a nagyobbat hagyja másnak? Vagy, hogy az utolsó falatot a a közös tálból másnak kell hagyni mindig?

Vajon jót teszünk a gyerekeinkkel, ha arra tanítjuk őket, hogy sose üssenek vissza, ha bántják őket, inkább szóljanak a tanító néninek? Vajon jót teszünk a gyerekeinkkel, ha arra tanítjuk őket, legyenek egyenesek, mindig mondjanak igazat, de sose árulkodjanak? Vajon jót teszünk, ha arra tanítjuk őket, álljanak ki az igazukért, még akkor is, ha sokan támadják majd őket: hogy ne legyenek megalkuvók?
Segítsenek másoknak? Vegyék észre, ha valaki bajban van és ne nézzenek félre?

Egyik velem egyidős barátom anyukája mondta nekem a minap: “Juditkám az a baj, hogy túl tisztességesre neveltünk titeket.”

A válaszokat magam sem tudom. De egyet tudok: én se fogom másképp nevelni az én gyerekeimet!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.