Utazás gyerekkel

Álom vagy rémálom?

A hosszú hétvégét egy szuper helyen töltöttük a gyerekekkel a Balatonnál, így viszonylag friss még az élmény, mit rejt a fogalom: utazás gyerekkel.

Utazáskor általában már a kocsiban, az odavezető úton, az ötödik percben, amikor a gyerekek már tizedszer kérdezik meg, hogy mikor érünk már oda, megfogadom, hogy soha többet nem indulok útnak négy gyerekkel. Tökéletesen megfelelő lesz nekünk a játszótér is.

Aztán a tizedik percben, a huszonegyedik „de, nem én voltam, hanem a másik”- nál, már egészen biztos vagyok benne, hogy a hűs szobában a négy fal között sokkal jobb dolga lenne a gyerekeknek, mint egy szűk autóba préselődve, egymás és a mi idegrendszerűnket nyúzva.

A 20. percben, amikor már az apai – „akkor téged itt kiteszünk, és gyalog jössz tovább” is elhangzik, már teljes bizonyossággal érzem, hogy elhibázott döntés volt az üdülés bónuszt választanom a divatos „alkudjuk le” internetes oldalról. Pedig, emlékszem, hogy örültem, amikor kávézás közben ráleltem erre a remek balatoni hosszú hétvégés lehetőségre. De, hát ugye: ember tervez, gyerek végez.

Aztán a szorult helyzet adta éles látástól vezérelve, eszembe jutott a táskámban lapuló Halász Judit CD, amely – miután gondosan kikerült „apa vicces (metal) zenéje” a magnóból- kisvártatva felcsendült. És láss csodát – a gyerekek pár perc múlva kisimult arcvonásokkal, kikerekedett szemekkel énekelgetni kezdtek, egy-egy gyermekoromból ismerős régi dallamnál én is bekapcsolódtam, sőt még apa is megbarátkozott a gyerekeknek szóló lágyabb dallamokkal. Aztán telt-múlt az idő, futott a táj körülöttünk, és mi lassan kikapcsolódtunk a hétköznapok feszültségéből, és észrevétlenül kerültünk egyre közelebb egymáshoz. Már nem is zavart, hogy kis helyen kellett nyomorognunk az autóban, és a gyerekek is egyre nyugodtabbak lettek. Még egy éttermes ebédet is megkockáztattunk, ami különösebb testvérháborúk nélkül zajlott le. Mire leértünk a Balatonra már tudtam, hogy jól döntöttem, hogy elutaztunk, és alig vártam, hogy különböző jó kis programokat csináljunk a gyerekekkel. Programokat, amik nekik, amik róluk szólnak, amik az ő kedvükre valók.

Az álom nyaralás egyik záloga, hogy adjunk magunknak és a gyerekeknek időt az egymásra hangolódásra. A gyerekek egyfajta szülői átállást igényelnek, hogy képesek legyünk ráállni a hullámhosszukra. Ha ez sikerül nekünk is pihentetőbb lesz a nyaralás.

Jó, ha felkészülünk, hogy nem a családi nyaralás alkalmával fogjuk a férjünkkel megváltani a világot, így már annak is örülünk fogunk, ha legalább végig tudunk mondani egy teljes mondatot. A teljes ellazulás élményével sem ilyenkor leszünk gazdagabbak, viszont felejthetetlen élményt nyújthat a közös pancsolás, vagy hajókázás a gyerekekkel. És igen: a pásztoróráknak sem igazán kedvez a családi nyaralás, de remek lehetőség a bensőséges és meghitt összetartozás érzésének megélésére, amikor este a kirándulásról a szállásra hazatérve előkerül a társasjáték, mellé az egészségesnek egyáltalán nem mondható, a gyerekek által mégis hőn szeretett chips, mogyoró és társai, és lehet tv nézés közben csokit enni, és nem kell 8-kor lefeküdni sem. Aztán mikor végül mégis sikerül lenyomni a gyerekeket az ágyba, élményektől eltelve jó dolog egymás mellé heveredni az ágyban, a gyerekekkel közös szállodai szobában és hallgatni, ahogy elégedetten szuszognak, közben ugyanarra gondolni, hogy azért ennél szebb és fontosabb dolog nincs is a világon!

A hétvége elteltével hazafelé az autóban, már el sem tudtam képzelni, hogy reggel kezdődnek a munkás hétköznapok, gyerekek egész nap iskolában, óvodában, ránk pedig apával úja vár a munka.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.