Marketing szakasz a kapcsolatban

“Nem vagyok egy trubadúr, ezt előre megmondom. Lehet, hogy néha majd elfelejtem a névnapodat, és borotválkozni sem szeretek minden nap, ha viszont megbeszélünk valamit, abban számíthatsz rám, ezt megígérem”- mondta a későbbi férjem az első randik egyikén.

Hát igen. – Hallottam már meggyőzőbb marketing szöveget, de legalább nem adott nagy teret a csalódásnak.

Sokan itt rontják el már az elején. A kapcsolat “marketing” szakaszában többet, mást mutatnak magukról, mint amilyenek valójában. Aki soha életében nem sütött, ilyenkor áll neki rétest nyújtani, a rendmániás cseppet sem bánja, ha élete szerelme sáros cipővel caplat rá a perzsa szőnyegre. Az antinikotinista boldogan szívja be a cigifüstöt, és talán még egy slukkot bele is szív. A csokifüggő salátát rendel, és narancslevet a kóla-imádó. Ja, és a szex – az mindig fantasztikus, és maximálisan kielégítő.
Azután elmúlnak a mézeshetek, és jön a fekete leves: fúj a cigi büdös, trehány disznó, még a cipőjét sem veszi le, és még egy rántottát sem tud készíteni. Nem beszélve arról, hogy a sok csokitól hip-hop felugrik 1-2 plusz kiló és hol van már a jó kis narancslé. A szexről- arról ne is beszéljünk…
Mit tegyünk, hogy ezt elkerüljük? Próbáljunk viszonylag a valósághoz közelítő képet festeni magunkról már a kapcsolat elején. Aztán pedig nem kéne belekényelmesednünk a hétköznapokba. Legalább a második tábla csoki előtt jusson eszünkbe az első randinkon hordott farmernaci.
Fordítsunk időt a kapcsolat elején arra, hogy bemutassuk magunkat, szokásainkat, és ismerjük meg a másikat is. Időbe telik, amíg kialakul egy új kapcsolatban a szokásrend. Fontos, hogy a pár mindkét tagjának személyisége megjelenjen benne. Ez a folyamat konfliktusokkal is járhat, de ez nem baj. Idő kell, amíg kialakul a két én-ből a MI.

Comments are closed.