A szóbeli bántalmazás

Most szeretnék rámutatni a szóbeli bántalmazás néhány olyan sajátosságára, amelyet A verbálisan bántalmazó kapcsolat (The Verbally Abusive Relationship) című könyv ismertet. {3}

1. A szóbeli bántalmazás fájdalmat okoz és rendszerint a partner tulajdonságait és képességeit támadja. A bántalmazott idővel kezdi azt hinni, hogy valami baj van vele vagy képességeivel. Olyan érzése támad, hogy a problémát nem is a partnere okozza, hanem ő maga.

2. A szóbeli bántalmazás lehet látható módon megnyilvánuló (dühkitörésekkel és szidalmazással) vagy rejtett (árnyaltan fondorlatos megjegyzésekkel, melyek közel járnak az agymosáshoz). A nyílt verbális bántalmazás általában vádló, és ezért összezavarja a partnert. A rejtett verbális bántalmazás, amely rejtett agresszió, még inkább zavarba ejtő a partner számára. Ennek az a célja, hogy a partnert annak tudta nélkül irányítsa.

3. A szóbeli bántalmazás manipulatív és uralkodó. Még becsmérlő megjegyzéseket is lehet nagy törődéssel és nagyon őszintén tenni, a cél azonban a befolyásolás és az irányítás.

4. A szóbeli bántalmazás alattomos. A partner önbecsülése fokozatosan csökken, rendszerint anélkül, hogy észrevenné. Tudatosan, vagy önkéntelenül megpróbál változtatni a viselkedésén azért, hogy bántalmazóját fel ne bosszantsa.

5. A szóbeli bántalmazás kiszámíthatatlan. A kiszámíthatatlanság tulajdonképpen a verbális bántalmazás egyik leglényegesebb jellemzője. A partner megdöbben, megijed és elveszti lelki egyensúlyát a másik gúnyos beszédétől, dühös szurkálódásától, lejáratástól, vagy sértő megjegyzéseitől.

6. A szóbeli bántalmazás nem egy mellékes probléma. Ez maga a probléma a kapcsolatban. Amikor a pár valós problémán veszekszik, a problémát meg lehet oldani. A verbálisan bántalmazó kapcsolatban nincs egy meghatározott konfliktus. A bántalmazás maga a probléma, és ez a probléma nem oldódik meg. A vita nincs lezárva.

7. A szóbeli bántalmazásnak kettős üzenete van. Abszurd módon ellentmondás van aközött, ahogyan a bántalmazó beszél, és ahogyan valóban érez. Például tűnhet nagyon őszintének és tisztességesnek, amikor éppen azt mondja el partnerének, hogy mi a baj vele.

8. A szóbeli bántalmazás rendszerint eszkalálódik, egyre intenzívebbé, gyakoribbá és változatosabbá válik. Kezdődhet viccelődésnek álcázva, a partnert nevetségessé téve. Később más formák jelenhetnek meg. A verbális bántalmazás néha fizikai bántalmazássá fokozódik, ami “véletlen” lökdöséssel, taszigálással és ütésekkel kezdődik.

A továbbiakban szemügyre veszünk néhányat a szóbeli bántalmazás kategóriái közül. {4}

A szóbeli bántalmazás első kategóriája a megtagadás. A házasságban intimitásra van szükség, és a bizalmas viszonyhoz empátia kell. Ha az egyik fél visszatartja közléseit és érzelmeit, akkor a házassági kötelék gyengül. A bántalmazó, aki nem hallgatja meg a partnerét, tagadja annak megtapasztalásait, és elszigeteli őt.

A második kategória az ellenkezés. Ez a domináló reagálása az olyan a bántalmazónak, aki a partnerét ellenfélnek tekinti. Az ilyen férfi állandóan megcáfol és kijavít mindent, amit a nő mond, vagy tesz. Még ezt is gondolhatja magában: “Hogy mer ez a nő más véleményen lenni!”

Az ellenkezés nagyon romboló a kapcsolatra nézve, mert megakadályozza, hogy a nő megtudja, hogy társa hogyan vélekedik, bármiről legyen is szó. A szóbeli bántalmazó néha megszakítja a beszélgetést a mondat közepén, mielőtt a nő befejezhetné a gondolatát. Ez odáig fajulhat, hogy még csak azt sem engedi meg neki, hogy saját gondolatai legyenek.

A szóbeli bántalmazás harmadik kategóriája a figyelmen kívül hagyás. Ez olyan, mint amikor egy ezer forintos árucikket száz forintra leértékelnek. A figyelmen kívül hagyás tagadja a partner személyes megtapasztalásának valódiságát, és különösen romboló hatású. Ez talán a legalattomosabb formája a verbális bántalmazásnak, mert tagadja és elferdíti a partner bántalmazásról alkotott valós észlelésének realitását.

A szóbeli bántalmazást néha viccelődésnek álcázzák. Bár a férfi megjegyzéseit a humor jelmezébe öltözteti, azok a másiknak elevenébe vágnak. A szurkálódások lehetnek vaskos döfések, vagy ügyes odamondogatások, de mindegyik ugyanazt a hatást váltja ki, a partner személyét kisebbíti, és lelki egyensúlyát felborítja.

A szóbeli bántalmazás ötödik formája a blokkolás és elterelés. A bántalmazó megtagadja a kommunikációt, meghatározza, hogy miről lehet beszélgetni, vagy visszatartja az információt. A blokkolással és tereléssel a konfliktusok megoldásának minden lehetőségét meg tudja hiúsítani.

Egy másik forma a vádaskodás és szemrehányás. A bántalmazó rossz cselekedettel, vagy a kapcsolat alapját képező megállapodás megszegésével vádolja partnerét. Ez eltereli a beszélgetés irányát, és a másik fél kénytelen védekezni.

A szóbeli bántalmazás másik formája az ítélkezés és kritizálás. A bántalmazó megítéli partnerét, majd ítéletét bíráló módon fejezi ki. Ha a nő tiltakozik, akkor azt mondja neki, hogy ő csupán segítő szándékkal rámutatott valamire, valójában azonban ezzel azt fejezi ki, hogy nem fogadja el őt.

Ez csak néhány a verbális bántalmazás kategóriái közül. A továbbiakban a szóbeli bántalmazás néhány egyéb formáját tekintjük át.

Az elbagatellizálás is lehet a szóbeli bántalmazás egyik formája. Ez egy arra irányuló próbálkozás, hogy a másik ember szavait vagy cselekedetét jelentéktelenné tegye. Amikor ezt nyíltan és őszintén teszik, akkor nagyon nehezen lehet észrevenni. A partner gyakran zavarba jön, és azt hiszi, hogy előzőleg nem magyarázta meg kellőképpen a társának, hogy bizonyos dolgok mennyire fontosak számára.

Az aláásás is szóbeli bántalmazás. A bántalmazó nem csupán megtagadja az érzelmi támogatást, hanem a másik önbizalmát és határozottságát is aláássa. A bántalmazó gyakran egyetlen megjegyzésével letromfolja a másik ötletét vagy javaslatát.

A fenyegetés a verbális bántalmazás klasszikus formája. A férfi úgy manipulálja partnerét, hogy a nő legnagyobb félelmeivel hozakodik elő. Ebbe beletartozhat az elhagyással vagy a válással való fenyegetés. Néhány esetben a fenyegetés vonatkozhat a bántalmazás fokozására.

A gúnyolódás is lehet szóbeli bántalmazás. Ha egy nőt folyton “ostobának” neveznek, mert nem olyan intelligens, mint a másik, vagy “bénának”, mert nem olyan ügyes, ez megsemmisítő hatással lehet annak önbecsülésére.

A szóbeli bántalmazás magába foglalhatja még az elfelejtést is. Ebben lehet nyílt és rejtett manipulálás egyaránt. Időnként mindenki elfelejt dolgokat, de a verbálisan bántalmazó következetesen teszi ezt. Amikor végre a nő összeszedi magát, miután partnere ordítozott vele, és szembesítené párját a dologgal, azt látja, hogy a férfi “elfelejtette” az incidenst. Néhány bántalmazó következetesen megfeledkezik a partnere számára tett legfontosabb ígéreteiről.

A parancsolgatás a szóbeli bántalmazás egy másik klasszikus formája. Ez a partner egyenlő voltát és autonómiáját tagadja. Amikor a bántalmazó kérés helyett utasít, akkor úgy bánik a nővel, mint egy rabszolgával vagy alárendelttel.

Az elutasítás a szóbeli bántalmazás utolsó kategóriája. Bár a verbális bántalmazás minden kategóriája súlyos következményekkel jár, az elutasítás azért nagyon alattomos, mert ez a partner realitását tagadja. A helyzet az, hogy a szóban bántalmazó akár el is olvashatja ezt a leírást a szóbeli bántalmazás kategóriáiról, és mégis kitarthat amellett, hogy ő nem bántalmazó.

Ezért olyan fontos a partner számára, hogy felismerje ezeket a jellemzőket és kategóriákat, ugyanis a bántalmazó általában tagad. Így a verbális bántalmazás felismerésének felelőssége gyakran a partnerre hárul, és neki kell valamit tenni ellene.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.